Önismeret fejlesztése Kálmán Judit pszichológus

Ebből fejlődött ki a viselkedésterápia, mely az objektíven megfigyelhető jelenségekre helyezte a hangsúlyt a spekulációval és az önmegfigyeléssel szemben. A viselkedésterápiából alakult ki később az Aaron T. Beck nevéhez köthető kognitív terápia, majd ezek integrációja, a kognitív viselkedésterápia. Napjainkban a kognitív viselkedésterápia harmadik hullámát éljük, melyre a módszertani sokszínűség jellemző. Olyan eljárások tartoznak ide, mint a mindfulness, a sématerápia, a metakognitív terápia vagy a dialektikus viselkedésterápia. Az ülések esetében a terapeuta felelőssége biztosítani az állandó helyszínt, a zavartalanságot, a védettséget a kiszámíthatóságot és a rendszerességet. Az, hogy egy terápiás folyamat során hány ülésre kerül sor, milyen gyakorisággal, és milyen hosszúak az egyes ülések, az adott terápiás megközelítés és a páciens állapotának, problematikájának függvénye.

Ezek a kérdések hosszú távon segítenek felismerni mintákat a viselkedésünkben. Fontos megjegyezni, hogy a hipnózis és a meditáció összekapcsolása nem jelenti azt, hogy az egyik módszer a másik helyett lépne fel. Mindkét technika külön-külön is hatékony, de összekapcsolva a hatásuk megsokszorozódhat. A hipnózisban a hipnotizőr befolyásolja a hipnotizált személy tudatállapotát, amelynek következtében a hipnotizált személy elméje nyitottabbá válik bizonyos ötletekre, javaslatokra. Ezzel ellentétben a meditációban az egyén saját maga irányítja a figyelmét, és a gondolatait, érzéseit, észrevételeit figyeli meg objektív szemlélőként, anélkül, hogy ítélkezne vagy befolyásolná azokat.

• Ezt a technikát gyakran alkalmazzák a belső konfliktusok megoldásában és az önbizalom növelésében.
• Néhány betegnél előfordulhat visszaesés vagy krónikus állapot kialakulása is.
• Elhivatottak  vagyunk a modern technológia és a pszichológia ötvözésében, hogy a pszichológiai segítség még több emberhez és még  hatékonyabb formában eljuthasson.

Ez a gondolkodási stílus alapvetően meghatározza azt, hogy itt és most hogyan érezzük magunkat. Általánosan elmondható, hogy általában nem a helyzet határozza meg azt, hogyan érezzük magunkat, hanem az, ahogyan a helyzetről gondolkodunk. Gyermekként számos korai élmény és későbbi kritikus életesemény hatására formálódik a gondolkodásunk. A negatív életesemények hatására kialakuló specifikus gondolkodási stílus sérülékenységet jelent bizonyos pszichés zavarok kialakulására. Míg a kognitív terápia hatására a gondolkodás, beállítódás és viselkedés is változik, addig gyógyszeres terápia hatására nem feltétlenül történik ilyen komplex változás.

E megközelítés szerint a viselkedés továbbra is a kezelendő fő elem, és azon a tényen alapul, hogy ha módosul, a többi változó (érzelmek és gondolatok) is módosulnak. Ily módon egy érzelem fokoz egy bizonyos típusú gondolatot, ami egy adott viselkedést motivál, ami viszont fokozhatja a kezdeti érzelmet vagy konkrét gondolatot. A pszichodinamikus terápia elhagyja az ego, az id és a szuperego analitikus megközelítésének klasszikus nézetét. Valójában a „pszichoanalízis modernizációjának” tekintik, mivel elhagyja az áramlat legvitatottabb és legszélsőségesebb aspektusait. Freud elmélete az emberi viselkedést magyarázza, és a gyermekkorban keletkező tudattalan konfliktusok elemzésén alapul.

• Azonban, mivel sokszor volt szükség rá és nagyon megerősödött, ezért fennmaradt felnőttkorára, és akkor is gyakran aktiválódott diszfunkcionális módon a kritikus gyermekkori szituációkra emlékeztető helyzetekben.
• A terápia formáját a kezelendő állapot és a páciens körülményei határozzák meg.
• Az önszuggesztív technikák, mint például a relaxáció és a meditáció, szintén hatékony eszközök lehetnek a hipnózis gyakorlásában.

Hogyan segíthet a pszichológia a flow élmény elérésében?

Egyes terápiás irányzatok feladatokat vagy gyakorlatokat is előírhatnak az ülések között. A terápia előrehaladtával a páciens és a terapeuta együtt értékelik a változásokat és módosítják a terápiás stratégiát, ha szükséges. Az így elsajátított tudás az NLP szerint azután alkalmazható az élet bármely területén, ahol a hatékony kommunikáció mint releváns szempont megjelenik (nevelés, vállalatvezetés, üzleti élet, politika stb.).

A pozitív pszichológia története és alapelvei

Élete során mindenki átél és tapasztal olyan időszakokat, amikor a fokozott lelki és fizikai terhelés mellett pszichés támogatásra lehet szüksége a hatékonyabb megküzdés érdekében. A pszichoterápia történhet pszichoterápiás szakrendelésen vagy fekvőbeteg-ellátás keretei között, pszichoterápiás osztályon is. A terápia formáját a kezelendő állapot és a páciens körülményei határozzák meg. A pszichoterápia a pszichiátriai betegségek széles skálájának kezelésében alkalmazható. Rendszerelmélet szerint történik, amely abból az alapvetésből indul ki, hogy a tünethordozó családtag a család egészének működésbeli zavarát képviseli. Mivel bármely családtag viselkedése hat az összes többi tag viselkedésére is, egy tag viselkedésének elemzésekor a rendszer egészét kell feltérképezni.

Fóbiák kezelése

A pszichoterápiás eljárások meghatározott esetekben egymással, illetve gyógyszeres terápiával kombinálhatók. A terapeuta és a kezelt megbeszélésén szerződik a módszert, az ülések idejét, gyakoriságát és a folyamat várható hosszát. Életünk során mindannyian küzdünk lelki problémákkal, van amikor ezek elviselhetőbbek, és van amikor annyira elárasztanak, hogy nem érezzük már igazán boldognak magunkat. A Corvin Pszichológiai Terápiás Központnál empatikus, képzett, tapasztalt és elkötelezett pszichológus szakemberekhez foglalhat időpontot. A CBT előnye, hogy általában rövid távú, célorientált, és konkrét, mérhető eredményeket hoz, ami növeli a páciensek önbizalmát és önállóságát a terápia befejeztével.

Külön-külön is nagyszerű eredményeket érhetünk el ezekkel a gyakorlatokkal, azonban összekapcsolva még hatékonyabbá válhatnak. A hipnózis gyakorlatok összekapcsolása a meditációval egy egészen új perspektívát nyit meg az önismeret, az önfejlesztés terén. A neuropszichológiai terápia és a neurorehabilitáció olyan beavatkozásokkal foglalkozik, amelyek bármilyen korú embereknél jelentkeznek, akik valamilyen agykárosodásban vagy idegrendszeri diszfunkcióban szenvednek. Bár tudományosan bizonyított, hogy a legtöbb esetben célszerű ezeket a technikákat kognitív kezelésekkel (például kognitív viselkedésterápiával) kísérni, a viselkedésterápia más esetekben is hasznos lehet. Először is, szem előtt kell tartanunk, hogy a terápiáknak különböző típusai vannak, és hogy nem minden pszichológus végez ugyanolyan típusú munkát. Ez a kezdeti értékelés fontos, mivel minden terápiatípusnak megvannak a maga sajátosságai, és egy sor probléma esetén hasznosabb.

A pszichoterápia általában hosszabb, időigényes kezeléssorozat, de léteznek rövidebb módszerek is (pl. fókuszterápia). Általában a probléma vagy a pszichés betegség természetétől függ, hogy a kezelés meddig tart. Léteznek egyértelműen beazonosítható, diagnosztizálható pszichiátriai zavarok, mint például a különféle szorongásos zavarok, a depresszió, az evészavarok vagy a személyiségzavarok, melyek pszichoterápiával eredményesen kezelhetők. Az is lehet, hogy fájdalmas gyermekkori emlékek kísértik, melyeket szeretne feldolgozni, mert hátráltatják az életében.

Egyes módszereknél dupla (például ambuláns csoport-pszichoterápia, családterápia) illetve tripla (pszichodráma, családterápia) ülésekkel helyes dolgozni. Bizonyos módszerek, illetve szupportív terápiák esetében indokolt lehet a felezett ülés (25-30 perc). Azon pszichoterápiás módszer használható, melynek alkalmazására a szakpszichológus jogosult/megfelelő módszerspecifikus végzettséggel rendelkezik.

Beck megfigyelte, hogy depressziós betegei a világgal, a jövővel és önmagukkal kapcsolatos tapasztalataikat, elképzeléseiket szisztematikusan negatív irányban torzították. A világot rossznak, a jövőt reménytelennek, önmagukat pedig értéktelennek látták. Ez a beállítódás negatív érzelmekhez és passzív, feladó viselkedéshez vezetett. Mindez tovább rontotta a páciensek állapotát, mivel a negatív gondolatok, a negatív érzések és a passzív, elkerülő viselkedések egy önfenntartó „ördögi kört” alakítottak ki.

A kognitív terápia során a jelentésadás módosítása, a torzított, negatív gondolkodás realisztikusabbá tétele a hangulat javulását és a viselkedés adaptívabbá válását eredményezi. A hipnózis terápiás alkalmazása a stressz és szorongás kezelésében rendkívül fontos, hiszen ezek a mentális állapotok nagymértékben befolyásolják az egyén életminőségét, és hosszú távon fizikai betegségek kialakulásához is vezethetnek. A hipnózis segítségével ezeket az állapotokat hatékonyan lehet kezelni, ami hozzájárul az egyén általános jólétéhez és a lelki egészség javításához. A hipnózis a stressz és szorongás kezelésében történő alkalmazása a pszichológiai terápia egyik legígéretesebb területe, melynek hatékonyságát számos tudományos kutatás is alátámasztja.

A Pszichoanalízis, amelyet Sigmund Freud fejlesztett ki, a tudattalan vizsgálatára és a mentális folyamatok elemzésére összpontosít. Behaviorizmus, amelyet John Watson alkotott meg, az egyénre gyakorolt ​​megfigyelhető viselkedés és környezeti hatások tanulmányozására összpontosít. Jelenleg számos terápiás megközelítés létezik a pszichológiában, mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai és specifikus módszerei. Fontos megérteni ezeket a különböző terápiákat, hogy kiválaszthasd azt, amelyik a legjobban megfelel az igényeidnek és preferenciáidnak.

A leggyakoribb szövődmények https://bolyhoska.hu/ közé tartozik az elektrolit-zavarok, szívproblémák és csonttömeg csökkenés. A monodráma-terápia során arra kérem a kliensemet, hogy válasszon ki egy konkrét/tipikus eseményt, és rendezze be úgy a teret (a rendelőt), ahogy és ahol fellép a probléma. Miután azt mondja, hogy a párkapcsolatban egyébként jól érzi magát, és van olyan terület, ahol kellemesen és biztonságban érzi magát – ezért keres egy területet, ahol ez megélhető. Az önismeret fejlesztése egy életen át tartó folyamat, amely soha nem ér teljesen véget.

A táplálkozási terápia során fontos figyelembe venni a beteg egyéni igényeit és preferenciáit. A szakemberek általában fokozatosan vezetik be az ételeket, hogy elkerüljék a túlzott stresszt és szorongást. Emellett hangsúlyozzák az étkezések rendszerességét és az ételek változatosságát. Az ilyen gyakorlatok segíthetnek a stressz csökkentésében, az önbizalom növelésében, valamint a pozitív életbeállítódás erősítésében. A hipnózis hatalmas erejét sokszor alábecsüljük, pedig számtalan területen segíthet az életünk javításában. Egyik ilyen fontos terület, ahol a hipnózis hatékonyan alkalmazható, az önbizalom növelése.

Ez a kifejezés az érzelmi katarzis terápiás erejének előfeltevésén alapul, vagyis azon az igényen, hogy az embereknek el kell engedniük gondolataikat és érzelmeiket a jó mentális egészség megőrzése érdekében. Mindenkinek, aki pszichológushoz kíván fordulni, előzetesen tájékozódnia kell a létező terápiákról és arról, hogy melyek felelnek meg legjobban a problémájának. Nem szabad elfelejteni, hogy a terápiás órákat nem az általuk érintett pszichológiai problémák vagy a kezelni kívánt rendellenességek szerint alakítják ki, hanem a pszichológia különböző iskoláinak és paradigmáinak felelnek meg. Ezért a pszichoterápia előnyeinek kihasználásához fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a főbb jellemzőkkel, és keressünk egy képzett szakembert, aki elkötelezett a hatékony és személyre szabott kezelés iránt az Ön igényei szerint. A szakasz fő célja, hogy a páciens megtanulja azonosítani a negatív automatikus gondolatait, amelyből vissza lehet következtetni az alapsémákra is.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a CBT hatékonysága növelhető a terápiás technikák, például az expozíciós és válaszmegelőzési technikák alkalmazásával​ (Cambridge)​​ (BioMed Central)​​ (Springer)​. Már ekkor törekszünk arra, hogy a páciens problémáit a kognitív viselkedésterápiás modell szerint fogalmazzuk meg. Mivel a kognitív viselkedésterápia cél- és problémaorientált, ezért a terápia kezdetekor, a szerződésben meghatározzuk és rangsoroljuk azokat a problémákat, melyeken változtatni szeretnénk, továbbá kitűzzük a terápia során elérendő célokat. A terápiás szerződés keretében egyeztetjük azt is, hogy előreláthatólag hány alkalomra lesz szükség a célok eléréséhez. Számos probléma esetében viszonylag rövid idő alatt (5-20 ülés) számottevő javulást érhetünk el kognitív viselkedésterápiával. A kognitív terápia módszerét Aaron T. Beck, amerikai pszichiáter dolgozta ki.

A kognitív viselkedésterápia során – továbbiakban CBT (az angol cognitive behavior therapy kifejezés nyomán) – az „itt és most”-ból kiindulva következtetünk a zavart kiváltó és fenntartó tényezőkre. A terápia során a terapeuta és a páciens is hangsúlyt fektet az előbb említett tényezők átstrukturálására. A CBT hatékony kezelési módnak bizonyult depresszió és pánikzavar kezelésénél. A terápiát akkor érdemes befejezni, ha a kitűzött célok teljesültek, és a páciens úgy érzi, hogy önállóan is képes megküzdeni a korábban jelentkező nehézségekkel. A terápiás folyamat végén a terapeuta segíthet összegzést készíteni a megtanult technikákról és támogatást nyújt a hosszú távú fenntartásukhoz.